Egy nagy presztízsű szakcég ránk vonatkozó adatát említeném, ami több mint kétéves hazai GDP-méretű „elpiacosítást” (értékvesztést) említ esetünkben.
„A világpiacról van szó, aminek hatásaitól – legyenek bár kellemetlenek ránk nézve – valóban mi sem függetleníthetjük magunkat. Fősodorbeli felebarátaink szerint hosszabb távon a piac automatizmusai révén minden helyrebillen, az egyensúlytalanságok megszűnnek.
A piac mindenhatóságának szinte ikerfogalma a gyenge állam elmélete és annak igenlése,
mondván, hogy kár az állami szintű erőlködés az időleges kártékony hatások elhárítására, mert az nagyon sokba kerül – sokkal többe, mint ha a piac vág rendet és hoz létre új egyensúlyt. Közgazdaságtant oktató egyetemeink és főiskoláink a rendszerváltoztatás után
hangyaszorgalommal másolták át tananyagaikba az erről szóló nyugati tantételeket,
és azóta már sajátjukként oktatják, minden ellenvéleményt kizárva. A tudományos minősítők, akik azt hivatottak megítélni, hogy mi is a közgazdaságtudomány, alternatívát még ma sem ismernek, és főként nem ismernek el. Nem annak részletezése most a cél, hogy mibe került ez nekünk az elmúlt harminc évben. Az örök tanulság okán, mégis az ezzel foglalkozó nagy presztízsű szakcég (Tax Justice Network) ránk vonatkozó adatát említeném, ami több mint kétéves hazai GDP-méretű »elpiacosítást« (értékvesztést) említ esetünkben.
Ezzel világszinten is dobogóra kerültünk számos »elpiacosított«, jobb sorsra érdemes ország között.
(...)
Úgy gondolom, hogy az 1973-ban kezdődött pénzügyi hadműveletnek a piachoz, annak automatizmusaihoz semmi köze nincs. Külön nem kell részletezni, hogy mind az olaj ára, mind a dollár aktuális árfolyama alapvetően határozza meg a világpiacra kerülő áru- és szolgáltatástömeg árfekvését, beleértve a nemzeti valuták árfolyamát is. Az ilyen típusú »piaci« játékok azóta sem szűntek meg. A legutóbbi játéktere ezeknek abban lelhető fel, hogy
mesterségesen szűkítik a piacra jutó olaj mennyiségét, hogy emelhető legyen az ára.
Az olaj ármozgását rendszerint nemzeti valutaárfolyam-mozgások – általában gyengülések – is kísérik. Ezek célja nem más, mint hogy kamatemelést csikarjanak ki. (Legutóbb éppen a szaúdi feldolgozók elleni támadás után.) Az érvényes uralkodó közgazdasági dogma szerint a fentiekben megjelölt piac az, aminek át kellene magunkat kritikátlanul adni. Sokáig ezt tettük – és nézzük meg hogy jártunk.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Sokan e gesztushoz kötik a rendszerváltás utáni időszak médiaháborújának kezdetét.
Globálisan 62 százalékos a keleti állam piaci részesedése.
A törvénymódosítás véleménye szerint egy újabb lépés „Putyin rendszere felé”.
Ma még 614 forintos átlagáron tankolhatjuk a benzint, míg a gázolaj átlagára 630 forint.
Már a második adásnál jár a Mandiner új YouTube-műsora, a Hotel Lentulai. A teljesen új formátumú show-ban a szerkesztő-műsorvezető Lentulai Krisztiánnal beszélgetve Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere megdöbbentő őszinteséggel beszélt a mai baloldal által sztárközgazdásznak tartott Bod Péter Ákosról.
A Newsweek szerkesztője mondott lesújtó ítéletet Soros György fiáról.
Így állt bosszút Radosław Sikorski azért, mert korábban a jobbldali techmilliárdos „kicsi embernek” nevezte a politikust.
